48. ENERGIAPOLITIKAI HÉTFŐ ESTE

Kategória: (Hétfő esték)

Időpont	2005. 05. 09.
Előadó	Dr. Járosi Márton / Dr. Bogár László
Téma	Energiapolitikák a rendszerváltás után / Az energiastratégiák hatalmi háttere
Bevezető videója
Előadás videója
Vita videója
Letötlhető anyag	Letötlhető anyag (Size: 46 Kb)
2. Letölthető anyag	2. Letölthető anyag (Size: 111 Kb)

Bogár László : Energia és hatalom

Első hallásra talán furcsa arról beszélni, hogy az energetikai rendszereknek hatalom-szerkezete volna. Nem az energetika lenne az első és egyetlen szegmens, amit a világban zajló diskurzust meghatározó erők úgy igyekeznek beállítani, hogy „szakszerűen” csak egy módon lehet megközelíteni a kérdéskört (hogy, hogy nem ez éppen az ő megközelítés-módjuk), és mindenki, aki nem pontosan ezt ismételgeti, az nem ért hozzá, vagy szándékos bajkeverő.

Márpedig ebben a megközelítési módban, ebben a bizonyos „main stream” narratívában a hatalomról, a hatalomszerkezetről, az energetika kérdéskörének hatalom szerkezetéről beszélni eleve nonszensz, eleve nem fér bele magába a megközelítési módba. Mi köze lehetne a hatalomnak ezekhez a kérdésekhez, amely kérdéseket természetesen a szakszerűség, mármint az általuk felfogott szakszerűség határoz meg.

Az elmúlt évek, jórészt azzal teltek, hogy megpróbáltuk felépíteni a saját nyelvünket, a saját narratívánkat. Azt a saját elbeszélő módot, elbeszélési módot, amellyel leírhatjuk eredetünket, leírhatjuk szenvedéstörténetünket, és leírhatjuk reményeim szerint azt az üdvtörténetet, amelynek segítségével valóban túl lehetünk ezen a rendkívül veszélyes és önpusztító időszakán mind a magyar nemzet életének, mind annak a globális szerkezetnek, amelyben élünk. És ebben reménykednünk kell, bár ma a reményen kívül ehhez nagyon kevés adatik,

Legalább négy fontos dimenziója van a rejtett hatalomszerkezetnek, tehát az értelmező hatalom, a fegyelmező hatalom, az ellenőrző hatalom és a konkrét végrehajtó gazdasághatalmi szervezet. A támadó ék, a lándzsa hegy, a hatalom ideológiai lándzsa hegye ebben a folyamatban a washingtoni konszenzus, az a sajátos rendszer, amely a privatizációval, a deregulációval és liberalizációval fejezi ki azt a pusztító erőt, amely mintegy letarolja a globális gazdasághatalom képviseletében a lokalitások, a helyi társadalmak értékmezőit.

Járosi Márton:Energiapolitikák a rendszerváltozás után

Az energetikai rendszerváltozás a nemzeti energiapiacok globális tőke általi kisajátításaként írható le. A piacok megszerzése az Európai Unióhoz történő csatlakozás előkészítésének jegyében történt. A rendszerváltozás utáni energiapolitika, lényegét tekintve a privatizáció és a liberalizáció jegyeit viselte magán, s az egységes energiaszolgáltató rendszerek szétzilálását eredményezte.

Ez elsősorban a szélsőségesen neoliberális gazdasági és energetikai orientáció következménye. A liberális politika a korlátlan privatizációt és a liberalizációt a fejlett világhoz való felzárkózás feltételeként állította be.

A rendszerváltozás előtti szakmai egyesületek szinte kivétel nélkül a hatalom szigorú felügyelete alatt működtek és annak kiszolgálói voltak, legtöbb esetben a „szakmai pecsétet” adták a politikai döntésekhez. Ebben a helyzetben különösen is súlyos Bibó István megállapítása, aki szerint „különleges európai teljesítmény a hatalommal szemben nem puszta szolgai viszonyban álló értelmiségi réteg kifejlődése”. Vagyis szerinte az európaiság a hatalomtól független értelmiséget tételez fel. A rendszerváltozással elvileg megnyílt a szellemi felszabadulás lehetősége a szakmai és civil szervezetek előtt is. A gazdasági és társadalmi átalakulás eltelt időszakában a szakmai és civil szervezetek többsége nem tudta az említett fontos szerepét betölteni.

Szükségesnek tartva az energiaipar privatizálása és tervezett liberalizálása következtében kialakult helyzetben a nemzeti energiapolitika megvalósításáért való kiállást és küzdelmet, indíttatva a nemzeti energiapolitika iránt érzett szakmai és erkölcsi felelősségünktől, 2000. május 4-én megalapítottuk az Energiapolitika 2000 Társulatot. Társulatunk célkitűzése: szakmai és közéleti tevékenység folytatása a nemzeti elkötelezettségű, környezetbarát energiapolitika kidolgozásának segítésére, népszerűsítésére és védelmére, a közjó érdekében.

Úgy tartjuk, hogy fékezni tudtuk a rossz folyamatokat, segítettünk őrizni a megmaradt energetikai vagyont, s nem szűntünk meg hirdetni a közösség számára éppen aktuális, jobb energiapolitikát.