Energiapolitika 2000 Társulat

Van egy jó hírem meg egy rossz. A jó az, hogy a globális felmelegedés 150 éves üvegház-paradigmája megbukott. Miskolczi Ferencnek ez az állítása nem gyerekjáték. Nem csodálható, ha a tudományos közösség makacsul ellenáll; de az sem, ha kollégám belefáradt az ellenérdekelt lektorokkal való kilátástalan harcba. A rossz hír: ebből az következik, hogy jelenleg nem ismerjük a melegedés pontos okát, és ezért a jövőjére nézve sem tudunk jóslatokat adni.
A teljes cikk, amely a Magyar Nemzet 2012. június 2-i számában jelent meg.

Ez a címe annak a publicisztikának, amelyet társulatunk elnöke írt, s a Magyar Nemzet 2012. május 31-i számában jelent meg.
Hogyan őrizhetjük meg még érezhető mértékben viszonylagos önállóságunkat, életterünket, önazonosságunkat? Ezek az energetikának nevezett dolognak is az alapkérdései. Az úgynevezett szakmai-technikai kérdések csak másodlagosak, azok csak hordozói az alapkérdéseknek. A megoldás felé tapogatózás első, elengedhetetlen feltétele az igaz beszédre való törekvés.
Az atomerőművekről hazánkban gerjesztett diskurzus jól szemlélteti az igazmondás és a befolyásolás, az egyenes beszéd és a hátsó szándékok mindennapi feszültségét. Az igazmondás teret enged a felelős gondolkodásnak, a befolyásolás börtönbe zárja azt. A szakmailag megalapozatlan közlések erősítik a nukleáris energiát irracionálisan ellenző mozgalmak hangját, amelyre kötelességünknek tartjuk a reagálást.

A nemzeti energiapolitika eredményei és esélyei. Hamis látszat a zöldenergia hatékonysága.
Ezek az alcímei annak a cikknek, amelyet társulatunk elnöke írt. A cikk Magyar Nemzet 2012. január 25-i számában jelent meg.

Szarka László geofizikus-mérnök, az MTA doktorának írása a Magyar Nemzet 2011. június 7-i számában jelent meg a következő alcímekkel:
Valóban tönkretettük a Föld önszabályozó rendszerét?
Az „urbánus zöldideológia" halálos fenyegetést jelent

Ezzel a címmel és "Ha az állam kivonul az energetikából, akkor eszköztelenné teszi magát, s nem tud beavatkozni" alcímmel közölte a Magyar Nemzet 2009. január 12-i száma társulatunk elnökének publicisztikáját.

Ezzel a címmel közölt interjút a Magyar Nemzet 2008. október 13-án társulatunk elnökével.

Csak Paks bővítése nyújtana megoldást, ehhez viszont stabil MVM-re van szükség.

Kritikussá vált a hazai erőművek helyzete, mivel a jelenleg üzemelő blokkok nagy része elöregedett, új viszont csak kevés épül. A gáz- és szénalapú energiatermelést a szén-dioxid-kvóta elégtelen mennyisége gátolja, a megújulók viszont csak kiegészítő szerepet játszhatnak. Leginkább azonban egy erőmű-építési stratégiára lenne szükség.

A Magyar Nemzet karácsonyi számában (2007. december 24.) Megszelídíthetjük-e a XXI. Századot? felcímmel szakértőkkel készült összeállítást közölt a század néhány fő problémájáról. Pusztító energiaéhség cím alatt társulatunk elnökének gondolatai olvashatók az energetika alapkérdéseiről.

Három fontos, a magyar energetikát alapjaiban érintő dokumentum látott napvilágot nemrégiben. Az új villamosenergia-törvény, a vagyontörvény és Magyarország középtávú energiastratégiája, amely célja szerint azt foglalná keretbe, merre haladjon az ágazat. Az Energiapolitika 2000 Társulat többször is bírálta az említett törvényeket és az elkészült stratégiát. Hogy miért, arról a társulat elnökét, Járosi Mártont a Magyar Nemzet kérdezte.

Interjú Dr. Járosi Mártonnal az Energiapolitika 2000 Társulat elnökével. Az interjú a Magyar Nemzet 2006. február 13-i számában jelent meg.

Interjú Dr. Petz Ernővel, az MTA Lévai András Energetikai Alapítvány elnökével. Az interjú a Magyar Nemzet 2006. január 24-i számában jelent meg.

Áttört a hallgatás fala — így értékeli az Energiapolitika 2000 Társulat elnöke, hogy Orbán Viktor áramárcsökkentő javaslatai nyomán az egész magyar politikai paletta figyelme a villamosenergia-árak felé fordult.

A kormány, a parlament gazdasági bizottságának többsége és az Energiapolitika 2000 társulat elnöke egyetért abban, hogy a villamosenergia-piac szereplőitől ma még független Magyar Villamos Rendszerirányító (Mavir) kerüljön vissza az állami tulajdonú Magyar Villamos Művekhez. E jelentéktelennek látszó fejleményt érdemes közelebbről megvizsgálni, s nem csak az annak kapcsán létrejött ritka egyetértés okán.